Köszöntő

Kedves Olvasóim!

Örömmel köszöntelek benneteket megújult blogomon, ahol nyomon követhetitek egy-egy bejegyzésben a bennem és a velem történteket. Remélem, segítségetekre lesznek a szösszenetek, megállásra késztetnek, vagy épp az előre haladás lendületét adják meg. Nagy gratuláció régi és új kedvelőimnek, akik bátran szembesülnek olykor nyers vagy akasztófára való költészetemmel, és még némi sajátos humort is felfedeznek a soraim között. Groteszk, abszurd, helyenként absztrakt kísérleteim, rímes, kötött, kötetlen, rímtelen, szikár vagy agyonelesdézett írásaim őszinte szeretettel várják megosztásaitokat, és a hozzászólásokat.

Annyit elmondhatok, sok újdonság készülődik, rengeteg a munka, lassan kamillateás szemborogatással kell lefeküdnöm, annyi órában szemezek a monitorral és a könyvek, olvasnivalók hasábjaival.
Jól esne egy sör. :)

Hamarosan arra is sor kerül!
A várható eseményekről, megjelenésekről, valóságSOKKról időben elhelyezem a plakátokat a képernyőiteken.

Addig is kellemes (a)lapozgatást.

Üdvözlettel:

Eve A.

A gyönyör

 

Ha kiéled, kialszik.

Ha nem éled, feléled.

 

Akkor meg mi a francra jó???

 

 

Ikszedik nonszensz

 

A csöndben lévő hangok a legtisztábbak, mert belőled jönnek.

A zajban lévő csendek a legtisztábbak, mert belőled jönnek.

Van, aki a csendtől menekül, van, aki a zajtól.

Pedig mindkettőben ott vagy TE. Tanulj meg hallani és hallgatni.

 

 

 

Reményik Sándor: Mikor ünnepet ül...

Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy fájdalom,
- Lehet gyászünnep is -
Akit nagyon szeretsz,
Akkor hozzá mehetsz,
Jaj, csak ne menj szürke hétköznapon!

Akit szeretsz, annak
Egész lelket áldozz,
Jaj, csak vele gyakran ne találkozz!

Akit nagyon szeretsz:
Ne kívánd a házikódba társul,
Örvendj, ha a lelked vadvirágos,
Messze síkján néha hozzád társul.
Örvendj, mikor járhatsz
Bársony-puha karján
Erdők muzsikáló, suttogó avarján.
Vagy ha hegytetőkön,
Meredélyek felett
Vigyázva, szelíd kézzel átvezet.

Akit nagyon szeretsz:
Völgyben ne lakozzál,
Hegyen találkozzál
Ott társalogj Vele,
Társalgásod imádkozás legyen,
Fénnyel, árnnyal, végtelennel tele.

Akit nagyon szeretsz,
Soha meg ne csókold, ne öleld meg,
Áhítattal csak a kezét fogd meg.

Akit nagyon szeretsz:
Közted s közte, mint egy tündérfátyol,
Lebegjen a távol.

Mint egy fényes, hűvös tündérfátyol,
S hogy balgán letépjed,
Őrizzen az Isten attól téged!

Ami el nem kophat
Forró közelségbe',
Hosszú megszokásba,
Akárminek hívják:
Annak az érzésnek örök a zománca.

Városi transz

zötyögök a bkv-val
ereimben két kávéval
mindenki metróarcot vág
töredezett a világ

lábak alatt reklámszatyrok
fejek felett plakát vackok
lelkekben a hirdetések

"önmagamat keresem"

a biztonsági sávon állok
csodára talán ha várok
megszólal a nő a dobozból

"kérjük hagyja el a bolygót"

átszállok a szellemi síkra
visszhangzik a Bhagavad Gita
a mozgólépcsők kisimulnak
kacsintok egy kisfiúnak

Rögtönzött nyári kép

bogrács riszál a kertben
darázsderék ring a karomban
kandúr dorombol térdem előtt

egy rigó szárnya rándul a bokron
szívcsakrám virágcsokor
aurám táncra perdül

sírkamrám februárja
régóta összetörve már
vörösre fürdet a bor

szerelmem vérarcú nyár
árnyékod sikátorában
napsugár vibrál

Pánikroham

Gyolcsba tekert testemet kicsomagolja a vágy
s balzsamos ujjperceimmel ajtót nyitok.
Felhorkant csendjéből minden tárgy,
tűsarkon táncol a féltett titok.

Kopog a parketten megannyi múzsa,
meghalt vagy kárhozott szeretők.
Hiába nyeled a bocsánat ostyát,
torkodban eltörik a halleluja.

Csak tiporsz, mint skarabeuszokon, az emlékeken,
mik bőröd alatt fúrnak utat
vagy mulatsz a tobzódó vendégeken,
mikor pezsgőt durrant a hangulat.

Medúza-mozgással hajtják feléd vizenyős testüket
a meghalt vagy kárhozott szeretők.
Hiába húzod be balzsamos ujjperceid,
csak jönnek tovább, mint síneken a süket.

Felhorkant csendjéből a csap,
csöpögni kezd minden elzárt pillanat,
omlásnak indul a lét, s a hulló vakolat
sarokból sír. Az elmúlás mulat.

Szúnyog vakarja hátát, dézsmálja éjszakámat,
mint meghalt, vagy kárhozott szeretők.
Magány korbácsol, kéjkovács hevít,
versem feszítem pajzsként a szívhalálnak.

De semmi sem segít.